Mind szép keretben, jól megvilágítva.
Meg-meg állunk, nézegetjük őket, beszélgetünk: "Emlékszel, mikor...?"
Sok köztük megfakult, vagy picit gyűrött is.
Van amelyik színes, de legtöbbje fekete fehér, dehát ki bánja, hisz emlék!
Pár éve hagyományt indítottunk: év végén összejövünk egy kis fotózkodásra.
Albumba ragasztjuk őket, emléknek. Annyira jó átlapozni, és jókat mosolyogni az elmúlt évek képein.
Készítek csoportképet és portrékat.
Semmi flanc, csak egyszerűen, úgy ahogy vagyunk.
