Nézegetem, hogy általában szerdánként szoktam itt a blogon mesélni picit.
Novemberben már csak három ilyen napunk lesz.
Nem tudok nem elmélázni, hogy hova lett ez az év,
hogy mennyi minden történt velünk, hogy mennyi mindent láthattunk.
Ezer történés, ezer emlék.
Arra gondoltam hát, hogy ezt a pár napot, mi e hónapból hátravan, amolyan emlékezős időszaknak szentelem.
Például eszembe jut az a pár nap, amit Észak-Magyarországon tölthettem, most a nyáron.
Annyi szépséget láttam, hogy nehéz volna felsorolni.
Mindemelett a legjobb az volt benne, hogy azokkal lehettem, akiket igazán szeretek: cherry on top!
Voltunk nagyon mélyen, a hegy gyomrában és láttunk tündérforma tüneményeket,
voltunk hegytetőn épült vár tornyában hercegnők és utaztunk apró-kedves vonattal a dús, méregzöld erdőkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írd, mire gondolsz: Say what You have to say: